A „félelem a félelemtől” paradoxon, avagy mi kell a kihívásokkal való sikeres megküzdéshez.
A „félelem a félelemtől” jelenség akkor lép fel, amikor az egyén nemcsak az ismeretlentől, a kihívástól tart, hanem már magától az érzéstől is fél, amit a félelem kelt.
Ez egy olyan dupla akadály, amelyben nemcsak a helyzettel kellene megbirkózni, hanem az azt megelőző belső szorongással is. Ilyen esetekben a teljes elutasítás a leggyakoribb válaszreakció. De mit lehet ilyen esetekben tenni?
Az már köztudott, hogy a tanulási zóna és a komfortzóna milyen kapcsolatban áll egymással. A tanulási zóna közvetlenül a komfortzónán kívül helyezkedik el. Azt is tudjuk, hogy aki soha nem lép ki a komfortzónájából, az nem fejlődik, viszont az is igaz, hogy aki túl sokáig marad a pánikzónában, az vagy igyekszik elkerülni, vagy kimenekülni a helyzetből, vagy „lefagy”.
A félelem a félelemtől gyakran az első lépést akadályozza meg, és a személy visszahúzódik, mielőtt kipróbálná magát csaknem bármilyen új, kihívást jelentő, komfortján túlmutató helyzetben.
Motivációs és facilitációs módszerek a kihívások vállalására – avagy hogyan kerülhetjük el a hírtelen mélyvizet?
A változáshoz elengedhetetlen a belső késztetés, motiváció, amit többféle módon érhetünk el. Ilyenek a kihívások fokozatos növelése kisebb, gyors sikerélményt adó feladatokkal, ami csökkenti a pánikzóna aktiválódását, és önbizalmat épít. Ugyanilyen fontos a biztonságos keretek, a pszichológiai biztonság megteremtése, a világos szabályok és elfogadó légkör megteremtése, és annak hangsúlyozása, hogy „nemet mondani” bármikor, minden indoklás nélkül lehet!
Amit feltétlenül kerülni kell, az a nyomáskényszer, ami nemhogy nem javítja az önbizalmat, hanem pontosan ellenkező hatást vált ki. Nemcsak rombolja az önbizalmat, de szinte mindig sikertelenséghez vezet, ami viszont szégyenérzetet kelt és csökkenti az önbecsülést. Ugye senkinek nem kívánunk ilyen helyzet?
Mi lehet az, ami növeli az önbizalmat, kimozdít a komfortzóna kényelméből és sikerélményt, motivációt nyújt? Mi az a kihívás, ami előre visz?
Azt gondoljuk, hogy itt a tréner, facilitátor szerepe a döntő. Egyrészt neki kell megteremteni azokat a körülményeket, amelyek a fent felsorolt negatív hatásokat semlegesíti, másrészt a gyakorlatok tervezésénél és levezetése során neki kell olyan légkört kialakítani, ahol a részvevők belső késztetést éreznek a bevonódásra.
A félelmek kicsi tárháza – a Parázson járás!
„Nem a félelem az ellenség, hanem az, ha a félelem miatt lemondunk a fejlődés lehetőségéről.”
Parázson járás egyike a félelmek tárházának, totális út az ismeretlenben, ellentmond minden eddigi tapasztalásnak, sokan megkérdőjelezik, mint a normalitás határát, kivéve azok, akik már részt vettek ilyen programban. Pedig egyszerű fizikai jelenségek félreértelmezéséből adódnak a félelmek. És a tanulság? Igen, képesek vagyunk rá! Messzebb vivő következtetések, hogy ha nagyobb önbizalommal állnánk bele a kihívást jelentő magánéleti, vagy üzleti feladatokban, mennyivel sikeresebbek lehetnénk szemben azzal, amikor a kihívást jelentő helyzeteket kerülgetjük, mint macska a forró kását, és egyszerűen lemondunk ezekről, mert azt könnyebb elhinni, hogy az lehetetlen, mint megvalósítani.
„Akár azt hiszed, képes vagy rá, akár azt, hogy nem, mindenképp igazad lesz." Henry Ford
A parázson járás egy lépés, túl a határaidon – szó szerint!
A parázson járás nem csupán egy látványos élmény – ez egy mélyen ható, belső átalakulást hozó tapasztalás. A résztvevők megtapasztalják, mire képesek félelmeik legyőzése után: önbizalmuk megnő, bátrabban hoznak döntéseket, és képesek lesznek kiállni önmagukért a hétköznapokban is. Lépj velünk egy olyan útra, ahol átléped saját korlátjaid, és felfedezed: Sokkal többre vagy képes, mint hinnéd!
https://teamsuccess.hu/programok-parazson_jaras_-_tuzon_jaras
https://teamsuccess.hu/programok-torj_utat_magadnak_-_uj_kihivasok
Betekintés a félelmeink hátterébe
A negatív társadalmi kommunikációk olyan üzenetek, viselkedésformák vagy közösségi elvárások, amelyek aláássák az egyén önértékelését és önbizalmát. Ezek hatása sokszor rejtett, mégis mély és tartós lehet. Az alábbiakban röviden összefoglaljuk a leggyakoribb típusokat és azok hatásait:
Kritika és megszégyenítés: Folyamatos negatív visszajelzések – különösen nyilvánosan – azt az érzést kelthetik, hogy az egyén nem elég jó, hibás vagy értéktelen. Ez hosszú távon alacsony önbizalomhoz vezet.
Elutasítás és kirekesztés: A társadalomból, csoportokból való kizárás vagy mellőzés az összetartozás érzésének csökkenéséhez, magányhoz és önbizalomvesztéshez vezet.
Sztereotípiák és előítéletek: Nemek, származás, kor vagy más jellemzők alapján történő negatív megítélés azt sugallja, hogy az egyénnek nincsenek lehetőségei vagy nem értékes. Ez korlátozza az önkifejezést és csökkenti az önbizalmat.
Irreális elvárások és összehasonlítás: A közösségi médiában és a reklámokban sugallt tökéletességhez való folyamatos viszonyítás frusztrációt és elégedetlenséget okozhat, ami aláássa az önbecsülést.
Érzelmi zsarolás és manipuláció: Ha valakit rendszeresen meggyőznek arról, hogy a saját érzékelése vagy gondolkodása hibás, az önbizalom fokozatosan leépül.
A negatív társadalmi kommunikációk, ami érkezhet akár családon belülről is, vagy a reklámok hatása, – legyenek azok nyíltak vagy burkoltak – jelentősen rombolják az egyén önbizalmát. Programunk ezeket a hatásokat semlegesíti, egy támogató közegben, ahol gyakorlatok sorozatán keresztül, saját tapasztalati úton írjuk felül ezeket a negatív hatásokat.
Nyílt parázson járás program: 2025. június 21. 14:00-22:00 / Alcsút; max 12 főr / További információk simon@teamsuccess.hu.