Zéró Virtualitás - új megkülönböztetés a csapatépítésben, ami szembe megy az aktuális trendekkel. A virtuális tér térhódítása, beleértve a digitalizációt, nem ismer határokat. Egyre többen, egyre hosszabb ideig töltik itt az idejüket.
És ehhez megjelentek és egyre népszerűbbek a virtuális térben szerveződő csapatépítések. Ezek igazán kényelmesek, költséghatékonyak, biztonságosak, szórakoztatóak is egyben, szóval sok előnnyel jár a megbízók szemszögéből, és komoly piaci versenytársat jelent a hagyományos, akár termi, akár kültéri csapatépítésekkel szemben. De ki számol a negatív hatásokkal ebben a nagy lendületben? Vannak, akik igen és ahogyan mi is szembe megyünk a trendekkel, egy új megkülönböztető terminust vezetünk be: Zéró Virtualitás. Hisszük, hogy a személyes jelenlét más minőségű kapcsolódást hoz létre a résztvevők között, egymás érzékelésének ez egy más minőségét jelenti.
A Zéró Virtualitás csapatépítő tréning olyan program, ahol elengedhetetlen a személyes jelenlét, amely offline, digitális eszközök használata nélkül zajlik. Az elnevezés arra utal, hogy a résztvevők kiszakadnak a virtuális térből, és valódi, személyes interakciókon keresztül erősítik a csapatmunkát, az egymás közötti kommunikációt és az együttműködést.
Hogyan kell elképzelni?
Nincs telefon, laptop, vagy egyéb digitális eszköz – a résztvevők kizárólag egymásra és a közös feladatokra koncentrálnak.
Interaktív, élményalapú feladatok – játékok, kreatív kihívások és közös problémamegoldások révén fejlődik a csapatmunka.
Természetközeli, offline helyszín – gyakran szabadtéren, vagy olyan helyszíneken, ahol nincs internetelérés, hogy még jobban kizárják a digitális világot.
Milyen típusú tréningek lehetnek?
Outdoor kalandprogramok: csapatépítő túrák, erdei kirándulások, egyedi akadályokkal tűzdelve, vízitúrák, extrém sport alapú foglalkozások, íjászat, ló asszisztálta tréning...
Közös alkotás: zenélés, festés, kézműves programok, alkotótáborok, filmforgatás…
Bizalomépítő gyakorlatok: csapatépítő tréningek klasszikus elemei, mint a „vakvezetés” vagy „bizalmi dőlés, magas- és alacsonyköteles pályák, kalandparkok…
Gondolkodásfejlesztő játékok: stratégiai kihívások, erdei pontvadászat, térképes tájékozódás, klasszikus problémamegoldó feladatok…
Érthető, hogy sokak számára a digitális eszközöktől való „elzártság” frusztrációhoz vezet, hiszen vérükben van a térben való folyamatos jelenlét szükségessége, de pont ez az, ami a legnagyobb pszichés bajok forrása lehet. Erről rengeteg tanulmány született, de sem ezek, és talán a „Zéró Virtualitás” programok sem tudják megakadályozni az egyre gyorsuló folyamatot. Ugyanakkor, legalább azok számra, akik felfigyelnek az ebben rejlő lehetőségekre, egy egészségesebb, kiegyensúlyozott fejlődés lehetőségét segítik elő.
A virtuális térben végzett munka ugyan számos előnnyel jár, például rugalmassággal és költségmegtakarítással, de jelentős hátrányai is vannak a munkavállalókra nézve. A Zéró Virtualitás csapatépítő programok ezen negatív hatások csökkentését, egy minőségi egyensúly megteremtését segítik elő.
Új lendületet ad a kapcsolatok és csapatmunka terén
A távoli munkavégzés miatt csökkenhet a kollégák közötti spontán, informális kommunikáció.
A kevésbé közvetlen interakciók akadályozhatják az együttműködést és a kreativitást.
A csapatkohézió és a vállalati kultúra gyengülhet.
Csökkenti a mentális és érzelmi kihívások miatti frusztrációt
A magány és elszigeteltség érzése fokozódhat, ami növelheti a stresszt és a szorongást.
A virtuális megbeszélések gyakorisága fárasztó lehet („Zoom-fáradtság”).
A munka és a magánélet határai elmosódhatnak, ami kiégéshez vezethet.
Pozitív hatással van a fizikai és pszichés egészségre, állapotra
Hosszú órákon át tartó ülőmunka és rossz ergonómia miatti hát- és nyakfájdalmak léphetnek fel.
A képernyő idő növekedése miatt szemfáradtság és alvászavarok alakulhatnak ki.
Kevesebb mozgás és a testmozgás hiánya miatt romló fizikai állapot áll elő.
Folyamatos elérhetőség miatt nehéz kikapcsolni a munkából („digitális lánc”).
Az információ áradat és az online kommunikációs csatornák túlzott használata túlterhelheti a munkavállalókat.
A személyes jelenlét más minőségű kapcsolódást hoz létre a résztvevők között, ez egymás érzékelésének egy más minőségét jelenti, az idő érzékelése, az egymás és önmagunkra való figyelés, figyelem rendkívüli módon erősödik fel.